in

Vízkereszttől hamvazószerdáig: családi nap a Tessedik Sámuel Múzeumban

Készülnek a Vajda Péter Evangélikus Gimnáziumból az iskolai közösségi szolgálat keretében segíteni érkezett diákok (Fotó: Babák Zoltán)

Vízkereszttől hamvazószerdáig címmel rendezett családi délutánt a Tessedik Sámuel Múzeum stábja szombaton.

A farsangi időszak a január 6-i vízkereszttől hamvazószerdáig tart. Hamvazószerda a húsvéttal együtt mozgó ünnep, a nagyböjt kezdetének első napja. Időpontja húsvét vasárnapjától visszaszámolva a 40. nap, ami az idén március 2-ára esik.

Azokat a hagyományokat igyekeztek a szombati családi délutánba sűrítve megmutatni, amik a farsangi időszakra jellemzők.

Egyik ilyen a fonó, mondta az esemény főszervezője, Horváth Mariann. Ez a régi időkben a fiatalok egyik társas eseménye volt. Egyik jellemzője, hogy a párválasztások is erre az eseményre estek. A lányok bokrétát kötöttek, amiket a fiúk a kalapjuk mellé tűzve mentek a farsang vasárnapi táncos mulatságba.

A bokrétakészítésen túl a fonóhoz kapcsolódva bemutatták a szövés folyamatát is a családi délutánra érkezőknek. Programtorlódások miatt a múzeum fonójába még nem érkeztek meg a lányok és a legények, de már szorgalmasan gyakorolták a szövést a Vajda Péter Evangélikus Gimnáziumból az iskolai közösségi szolgálat keretében segíteni érkezett diákok.

A régebbi dolgok mellé becsempésztek modernebb dolgokat, így a legyezőkészítést is, ami jellemző kiegészítője a karneváloknak. Mindenhez igyekeznek olyan természetes anyagokat használni, amit a háztartásokban is megtalálhatók, ha esetleg a későbbiekben otthon is el akarják készíteni az itt látottakat.

Az álarc is elmaradhatatlan kelléke a farsangoknak. Az idén kartonpapírból és magvakból készítettek hozzá busóálarcokat.

Régen nem nyáron, dologidőben tartották az esküvőket, lakodalmakat, hanem a farsangi időszakban. Azokat a fiúkat, lányokat, akik nem házasodtak meg, rönkhúzással próbálták kicsúfolni, különböző mondókákkal, rigmusokkal igyekeztek őket a házasodásra rávenni. Ez annyira nem volt jellemző felénk, mondta Horváth Mariann, de az ország más tájain igen. Ezekről is érdemes tudni.

A kézműveskedés mellett természetesen ismét a díszterem parkettájára került az óriás társasjáték, amit ezúttal a farsangra jellemző állomásokkal ruháztak fel.

Földesi Mihály, a Mi Hazánk Mozgalom képviselőjelöltje és Dúró Dóra, a párt alelnöke a szarvasi lakossági fórumon

Dúró Dóra és Földesi Mihály lakossági fórumon találkozott szimpatizánsaikkal Szarvason

Demeterné Frankó Ági asztalánál sorok álltak

Cervinus Karnevál először, de nem utoljára