Az Evangélikus Ótemplomban tartott ökumenikus istentisztelettel kezdődött a Csoóri Sándor Népművészeti Fesztivál Békés megyei résztvevőinek találkozója. Az egész Kárpát-medencére kiterjedő program az itt élő nemzetiségek népi kultúrának ápolását, a néptáncmozgalom elindítását, népszerűsítését hivatott szolgálni. Névadója, a költő Csoóri Sándor a táncházmozgalom szellemi atyja.
Lázár Zsolt evangélikus esperes, illetve Dobos Ágoston evangélikus lelkész szolgálata között fellépett a Talléros Együttes Ökrös Danival, valamint Csasztvanné Vass Edit és Csasztvan Zsuzsanna.
Ez az a város ahol tanított Tessedik Sámuel, aki ezt a templomot építette, aki nagyon büszke lenne, ha látná azt a hagyományokat őrző közösséget, ami a templomát megtöltötte, fogalmazott Lázár Zsolt a padsorban ülők felé címezve.
Ahogy az a fesztiválok során lenni szokott, a Vajda Péter utca Tessedik Sámuel Múzeum előtti szakasza Ótemplom térré változott.Az egésznapos programsorozat az ünnepélyes megnyitóval itt folytatódott. A “Magyarország, az én kedves szép hazám” című népdal közös eléneklése után Jónás Gabriella, a Cervinus Teátrum művésze Csoóri Sándor Virágvasárnap című versét szavalta el.
Csasztvan András, a Cervinus Teátrum igazgatója köszöntötte a téren állókat. “Óriási öröm, hogy a megyei Csoóri fesztivál itt, Szarvason kerül megrendezésre, illetve annak, hogy ennyien összejöttünk”, jelentette ki a Csoóri Sándor program szakmai bizottságának tagjaként.
Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója örömét fejezte ki, hogy ezen a napon az 30 helyszínen, 20 ezer táncos és zenész ünnepel egyszerre. “Ünnepelni azt, hogy tudjuk, honnan jöttünk, tudjuk kik vagyunk, és ez segít majd eldönteni azt, merre akarunk menni, miközben a megbolondulóban levő világban új értékrendek próbálnak vitatkozni egymással”, jelentette ki Fekete Péter.
“Nagyon nehéz helyzetben lesznek a gyerekeink, hogy megtalálják a helyes utat. Ha kapaszkodnak az őseink, apáink, nagyapáink által nekünk tanított cölöpökbe, azokba a kapaszkodókba, amik ott vannak a ti mentéteken, a ti lépésetekben, a ti hangotokban, akkor meg fogják találni a helyes utat… ha ezt megőrizzük, tovább adjuk, akkor valamennyi még most születő gyermek is megtalálja a helyét ebben az őrült Európában”, fogalmazott a korábbi kultúráért felelős államtitkár.
Zalai Mihály, a Békés megyei közgyűlés elnöke véleménye szerint országhatárainkon kívül történő utazásaink során egyre inkább azt tapasztalhatjuk, hogy szinte mindenütt ugyanazzal a kultúrával találkozhatunk, legyen ez a tárgyak, a zene, a táncok területe. “Kezd egyformává lenni a világ. Ha összeöntünk sok-sok színű festéket, abból egy csúnya szürke valami lesz. Hiszem azt, hogy nem jó élni ebben a szürkeségben, amiben nem lehet megtalálni a nekünk kedves színeket”, ezért nagy tiszteletét fejezte ki azoknak, akik elindították a Csoóri programot, kitalálták ezt a fesztivált, aminek során a Kárpát-medence 30 helyszínén egy időben ugyanazokat a dalokat énekelték, ugyanazokat a koreográfiákat táncolták el, istentiszteletekre mentek. Ez a program a határok ellenére a Kárpát-medencei magyarság, az itt élő nemzetiségek összetartozását fogja erősíteni a néptánc és a népzene egymást összekötő nyelve által, fejezte ki véleményét a megyegyűlés elnöke.
A trianoni országközép városának polgármestereként Babák Mihály is köszöntötte a téren állókat. Elmondta, hogy mindazok ellenére, hogy a magyar pénzét és területeit sokszor elvették, a magyarság kultúrájában végtelenül gazdag maradt. “A hagyományainkat nem ápolni kell, mert az nem beteg, hanem meg kell élnünk”, hangzott el tőle sokadszor itt is.
A megnyitó során Csíkszeredától Körmendig Kárpát-medence 30 helyszínen egyidőben közel 20 ezer népviseletbe öltözött táncos járta Csoóri Sándor Üstökös zenére című szerzeményére össztáncát.