Newjság
2022. februárjában egy villanyvezeték és egy transzformátorállomás kivitelezési munkáihoz kapcsolódóan régészeti megfigyelést látott el a Tessedik Sámuel Múzeum Csabacsűd határában.
Ekkor a szarvasi múzeum két önkéntese, Czesznak Zsolt és Kelemen Gábor a nyomvonal teljes környezetét és az egykori faluhely területét fémdetektorral is átvizsgálta. A két amatőr kutató a fémdetektoros leletfelderítést kiegészítette térinformatikai adatok rögzítésével és drónfelvételek készítésével is. Az előkerült leletanyag GPS koordinátái és a terepjelenségek adatai digitális műholdas térképrétegre kerültek, ami többek között vizuális áttekintést is biztosít a középkori falu településszerkezetéről.
A csaknem 95 hektáros mezőgazdasági művelés alatt álló terület kutatása közel hat hónapig tartott. A GPS készülékből kinyert adatok alapján összesen 238 kilométeres fémdetektoros kutatási nyomvonal került rögzítésre, aminek eredményeképpen csaknem ezer darabot számláló rendkívül gazdag leletanyag került elő.
“A szórvány fémleletek jelentős része a középkori emberek mindennapi használathoz köthető tárgyi emlékeiből áll. A kutatás során összesen 454 darab római, Árpád- és késő középkori érme került dokumentálásra, amik közül talán Hunyadi Mátyás aranyforintja az egyik legkülönlegesebb példány. A fémleletek között mindenképp figyelmet érdemel egy bronzból készített familiáris pecsétnyomó, aminek címerpajzsán H-I vagy H-J monogram látható. További elgondolkodtató jelenség, hogy a teljes területről elszórtan összesen 77 darab pecsétgyűrű, illetve néhány ékköves gyűrű is napvilágra került.
A mai Csabacsűdtől néhány kilométerrel délre fekvő egykori település 1456-os első okleveles említése előtt már jó ideje állhatott, amire azonban csak régészeti adatok utalnak. Ezt bizonyítják a lelőhelyen szórványosan talált Árpád-kori cserepek, illetve az idén előkerült nagyszámú Árpád-kori pénzlelet. Erről tanúskodik a Juhász Irén által feltárt 11–12. század fordulója körül épített román kori templom is.
A lelőhely 1896 óta ismert, amikor kőbaltát és a „török világból” származó leleteket találtak itt. 1901-ben Krecsmarik Endre is végzett itt kutatás, és melléklet nélküli sírokat tárt fel, melyeket török korinak határozott meg.
1957-ben Torda Lajos tanító terepbejárást végzett itt, és 16–17. századi leleteket gyűjtött, amik a békéscsabai Békés Megyei Múzeumba (ma: Munkácsy Mihály Múzeum) kerültek.
1962 októberében Cigledszky Sámuel helyi lakos traktorral dolgozott, amikor egy pénzzel teli edénykét fordított ki az eke szántás közben. A 85 darab ezüstpénzből álló leletegyüttesben II. Lajos (1516–1526) korától 1585-ig keltezhető pénzek találhatóak. Elrejtése minden bizonnyal a 15 éves háborúhoz és a település 1596-os pusztulásához köthető.
1972-ben téglákat termeltek ki a templom alapfalaiból. Az esetet egy helyi lakos jelentette, melynek nyomán T. Juhász Irén leletmentést végzett itt, és feltárta a 11. századtól a török korig virágzó település templomát, mely 1596-ban égett le. Egy 1733-as tudósítás szerint a szarvasi török fürdőt a csabacsűdi templom tégláiból építették fel.
A Nagyráta-major néven ismert templomhely környékéről, ami a középkori Csabacsűddel azonosítható, a kutatás során páratlanul gazdag leletanyag került elő, illetve a felkutatott leletek és a domborzati adatok alapján az egykori településszerkezetről is értékes, új adatokkal gazdagodott a régészettudomány. Ezeket az új kutatási eredményeket mutatja be „A középkori Csabacsűd kincsei” című időszaki kiállítás, amely 2022. október 12. és december 31. között látogatható a Szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban.
