Civilek, múzeumok és a modern technológia

A közösségi régészetről tartott előadást a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeumban március 7-én Kelemen Gábor és Czesznak Zsolt, a Szarvasi Múltkutatók (jelenleg) kétfős csapata.

Előadásuk elején megismerhettük a közösségi régészet „bölcsőjét”, annak jogszabályi hátterét és szakmai felügyeletét. Szarvason a múltkutatók immár egyesületként, a Tessedik Sámuel Múzeummal, azon belül Szarka József régésszel együttműködve végeznek kutatásokat.

Kiderült, hogy a modern technológia szerepe segíti a kutatókat. A műszeres vizsgálatot alapos tervezés előzi meg, a saját tulajdonukban lévő műszerek és eszközök teszik lehetővé számukra, hogy a korábbi módszerekhez képest pontosabb és megbízhatóbb adatokat gyűjtsenek. A múltkutatás fő eleme a fémdetektoros lelőhelyfelderítés, melynek során az előkerülő régészeti fémleletek GPS koordinátáit is rögzítik, lehetővé téve a leletek pontosabb értelmezését és a tárgyak közti összefüggések feltárását.

Munkájukat drónok is segítik, madártávlatból jobban feltérképezhetnek egy-egy területet és a nagyfelbontású légifelvételeken láthatóvá válnak olyan régi utak, földsáncok, épületmaradványok, amik lentről általában nem észlelhetők.

Megtudhattuk azt is, mi mindent találtak már a Szarvasi Múltkutatók. 2019-ben egy elpusztult középkori falu kutatásakor 3 aranyforint került elő Luxemburgi Zsigmond korából, továbbá 132 római és középkori érme. 2020-ban egy közel 3000 éves bronzkori leletegyüttesre bukkantak, több tucatnyi bronztárggyal. 2021-ben egy késő avar-kori kard arany-szerelékeire bukkantak, melyekből rekonstruálták a kardot is, ami a múzeum állandó kiállításának egyik kiemelt látványossága. Szintén 2021-ben Római-kori kincslelet került elő a földből: több mint 200 darab IV. századi bronzérme. Még mindig 2021-ben, annak telén, a középkori Csabacsűd falu kutatása során egy rendkívül szép állapotban fennmaradt aranyforint került elő Hunyadi Mátyás korából. 2022-ben az egykori Décse falu leletfelderítése közben jelentős középkori ezüst éremkincs-lelet került elő: több mint 800 darab késő-középkori ezüst veret.

Azt is megtudhattuk az előadásból, hogy a közösségi régészet valós kalandot jelent a művelők számára, a régészet tudományának mélyebb megismerését kínálja (és talán követeli is), nem utolsó sorban pedig az ősök tárgyi emlékeinek felkutatásával a lokálpatrióta érzület és érzelmek megélését segítik.

Az előadást követően a közönségnek lehetősége volt szakértő múltkutatói kalauzolással megtekinteni a múzeum éremkincseit bemutató tárlatát.

Tatai László – Szarvasi Ujság