Leleplezték dr. Csörsz Sándor emléktábláját

Ünnepélyes keretek között leplezték le dr. Csörsz Sándor szülész-nőgyógyász bronz emléktábláját a Vasút u. 46-48. szám alatt, az egykori szülőotthon épületének homlokzatán. Az alkotás elkészítésével Mihály Bernadett szobrászművészt bízták meg. Az eseményt Boross Bence, az hivatal intézményfelügyeleti igazgatója moderálta.

Hodálik Pál polgármester beszédében kiemelte a főorvos közösségért végzett áldozatos munkáját, hangsúlyozva, hogy a doktor pályafutása során több mint 5000 gyermek világra jötténél segédkezett a városban. Elmondta, a Mihály Bernadett által készített dombormű közadakozásból valósult meg, amelyre közel 800 ezer forint gyűlt össze.

Miután dr. Csörsz Sándor lánya, Csörsz Tünde és Hodálik Pál polgármester leleplezte a domborművet, Csörsz Tünde poétikus hangvételű beszéddel állított emléket a szülész-nőgyógyásznak, hangsúlyozva hivatása szentségét és az élet kezdetén tanúsított csendes, de meghatározó felelősségét. Kiemelte a doktor alázatát, türelmét és tudását, amely a születés törékeny pillanataiban nyújtott biztonságot és reményt. A beszéd zárása szerint az igazi öröksége nem az emléktáblán, hanem abban a több ezer emberben él tovább, akik az ő segítségével jöttek a világra, és akik azóta is viszik tovább az életet.

Dr. Csörsz Sándor fia, ifj. dr. Csörsz Sándor mutatta be édesapja életútját. Beszédében végigkísérte a doktor életét a mezőtúri gyökerektől kezdve: a gyermekkori bénuláson és a szülei elvesztésének tragédiáján át az orvosi hivatás iránti rendíthetetlen elköteleződésig. Dr. Csörsz Sándor 1957-től egészen 1996-ig, a szarvasi szülőotthon bezárásáig szolgálta a várost, több ezer gyermek világra jöttét segítve. Kiemelte a főorvos szakmai igényességét (például a saját készítésű inkubátort), legendás munkabírását és emberségét, amellyel nemcsak Szarvas lakóiban, hanem volt munkatársaiban is mély nyomot hagyott.

Dr. Csörsz Sándor életének főbb állomásai

• Szerény gyökerek és sorsfordító betegség: Mezőtúron született földműves/munkás családba. Gyermekkorában járványos gyermekbénuláson esett át, amelynek következtében bal térde merev maradt. Ez a testi fogyatékosság terelte az orvosi pálya felé, mivel a fizikai munkára alkalmatlanná vált.
• Tragikus árvaság: 16 éves korában egy villámcsapás következtében mindkét szülőjét elveszítette. Testvéreivel összefogva, tanítványokat vállalva küzdötte át magát az egyetemi éveken.
• Egyetemi évek és politikai nehézségek: 1945-ben kezdte orvosi tanulmányait Budapesten. Kitűnő eredménnyel végzett, de származása (apja kisiparos volt) miatt politikai ellenszélben kellett tanulnia, állami támogatást alig kapott.
• Szakmai kiteljesedés Szarvason: Az Üllői úti klinika és Mezőtúr után 1957-ben pályázta meg a szarvasi szülőotthon vezetői állását. Itt talált rá igazi hivatására, és 1996-ig, az intézmény bezárásáig ő volt a szülőotthon motorja és vezetője.
• Hatalmas szakmai örökség: Pályafutása alatt több mint 5000 gyermek világra segítésében működött közre. Nevéhez fűződik az első szarvasi (saját készítésű) inkubátor is.

A magánélet és a foglalkozás viszonya

Az elhangzottak alapján dr. Csörsz Sándor esetében a magánélet és a hivatás szinte teljes mértékben összefonódott, határai elmosódtak:

1. Folyamatos készenlét: Évtizedeken át egyedüli szülészként éjjel-nappal ügyeletben volt. A családja számára természetes volt, hogy bármikor – akár az ünnepi ebéd közepén is – leteszi a kanalat, és indul a kismamákhoz. Még a szabadidejében (például a Körös-parton) is készenlétben állt, motorral sietett vissza, ha hívták.
2. Az “Orvos” a családban: Nemcsak a város számára volt főorvos, hanem a tágabb családban is ő töltötte be a gyógyító szerepét. Minden rokon hozzá fordult tanácsért, receptért, és ő figyelemmel kísérte mindenki gyógyulását. Számára a legnagyobb boldogságot a segítés jelentette.
3. A hobbi a hivatás szolgálatában: Barkácsoló kedvét és kézügyességét közvetlenül a munkájában is hasznosította. Amikor Szarvason nem volt inkubátor a koraszülöttek számára, saját kezűleg épített egyet barátjával, ezzel életeket mentve meg.
4. Példamutató munkamorál: Gyermekei számára a munka és az áldozatvállalás a legtermészetesebb életszemléletként jelent meg. Soha nem panaszkodott a fáradtságra vagy a rengeteg éjszakai szülésre; a hivatását alázattal és békés, szelíd stílusban gyakorolta.
5. Személyes érintettség: Saját családja is az ő szakmai világának része volt: gyermeke és unokái is az ő keze alatt születtek meg a szarvasi szülőotthonban.

Összességében dr. Csörsz Sándor élete egy olyan klasszikus orvosi sors, ahol a hivatás nem csupán munka volt, hanem egy mindent átható életforma, amelyet a családja is támogatott és tiszteletben tartott.

A táblaavatót Kozák Éva és Kunos András hegedűjátéka keretezte.