Tatai László
Személyes hangvételű, őszinte és mély gondolatokat megmozgató könyvbemutatón vehettek részt az érdeklődők Szarvason, március 20-án, ahol Baranyainé Mariann mutatta be Tanuljunk életül – 22 kulcs az elégedett élethez című könyvét. Az esemény nem csupán egy új kötet ismertetése volt, hanem egy belső utazásra hívó előadás is, amelyben az önismeret, a döntések felelőssége és az elégedett élet kérdései kerültek középpontba.
Az írónő – akit a házigazda Városi Könyvtár nevében Molnárné Pető Beáta könyvtárvezető köszöntött – saját életútján keresztül vezette be a hallgatóságot a könyv megszületésének történetébe. Több évtizedes vállalkozói múlt, folyamatos túlterheltség és kiégés után érkezett el arra a pontra, ahol úgy érezte, változtatnia kell. Mint elmondta, hosszú ideig volt saját vállalkozásának rabja, miközben a munka fokozatosan felőrölte testi és lelki erőforrásait. A fordulópontot számára a meditáció és az önismereti munka hozta el, amely segítette abban, hogy lelassuljon, elcsendesedjen, és meghallja belső intuícióit. Ebből a folyamatból nőtte ki magát a Tanuljunk életül gondolata is – egy olyan belső sugallatként, amelynek eleinte maga sem látta a végső formáját.
Egy könyv, amely nem tanít, hanem kérdez
A szerző hangsúlyozta: könyve nem szakkönyv, és nem is módszertant kínál. Sokkal inkább egy tükör, amelyben az olvasó saját életére, döntéseire és működésére ismerhet rá. A kötet 22 fejezete – egy-egy kulcs, ami egy-egy életterület kapuját nyitja: párkapcsolat, pénzhez való viszony, családi minták, veszteségek, bűntudat, önértékelés, árnyékoldalak.
A fejezetek többsége történettel indul, amelyek közül több a szerző saját életéből származik. Ezek a személyes történetek segítik az olvasót abban, hogy érzelmileg kapcsolódjon a témákhoz, majd a leíró részek támogatják az önreflexiót. A cél nem az, hogy „kész válaszokat” kapjunk, hanem hogy felismeréseink szülessenek önmagunkkal kapcsolatban.
Az elégedett élet nem a külső körülményeken múlik
Az előadás egyik központi gondolata az volt, hogy az elégedett élet nem az anyagi javakban, nem a bankszámla egyenlegében vagy a külső elismerésben gyökerezik. A pénz fontos – hangsúlyozta az írónő –, de csupán eszköz: olyan, mint egy öntözőrendszer a kertben. Segíti a növekedést, de nem helyettesíti az alapokat.
Különösnek tűnő gondolat volt, miszerint életünk legnagyobb vagyona az időnk. Minden döntésünk következtében – akár tudatosan, akár tudattalanul – az életidőnkből „fizetünk”. Egy vásárlás, egy túlóra, egy felesleges megfelelési kényszer mind-mind időbe kerül. Ha ezt felismerjük, sokkal tudatosabban kezdünk el dönteni arról, mire mondunk igent – és mire nemet.
Egy interaktív zárás, amely nyomot hagy
A délutáni előadás végén a hallgatóság egy egyszerű, mégis erőteljes gyakorlaton keresztül élhette át az életidő üzenetét. Egy papírmérce segítségével szimbolikusan „kézbe vehették” saját életidejüket: a múltat elengedve, a jövőt tudatosítva. A gyakorlat emlékeztetőként szolgált arra, hogy a jelen az egyetlen idő, amelyre valódi hatásunk van.
Baranyainé Mariann szerint a cél nem a tökéletes élet, hanem az, hogy felismerjük: hol tartunk, mire vágyunk valójában, és merünk‑e felelősséget vállalni a döntéseinkért. A Tanuljunk életül ebben kíván társ lenni – könyvként, munkafüzettel és egy országos szakértői hálózattal kiegészítve.
Az érdeklődők további részleteket találnak a tanuljunkeletul.hu weboldalon.
Tatai László – Szarvasi Ujság
