Aztán, amikor arról van szó egy munkahelyi dolog kapcsán, vagy egyéb mérés kapcsán, hogy értékeljük magunkat, vagy töltsünk ki egy tesztet, ami aztán majd megmondja, hogy mi milyenek is vagyunk, meglepő dologgal találkozhatunk. Egy önértékelés kapcsán azért az is meghatározó, hogy miért, minek a kapcsán történik az. Rólunk szól, vagy a munkánkról? Lássuk be, ha a munkánkról, akkor nem írhatunk oda rosszat, hogy néz már ki, ha a főnök olvassa, aztán az van ott, hogy pl: Mindent megtesz azért, hogy munkájában a lehető legtöbbet teljesítse? Ó, hát hogyne tennénk meg mindent! Igaz? Mondjuk az biztos, hogy én azt vallom, hogy a munkában a munkával, otthon a családdal, s a többi dologgal foglalkozzunk, s ne keverjük a kettőt össze soha. Ez a magánéletünket is megóvhatja.
Na de mi van egy személyiség teszt kitöltésével, ami mondjuk éppen azért kell, hogy rátalálj a neked megfelelő munkára, vagy kiszűrjék, hogy te alkalmas vagy-e éppen a meghirdetett állásra. Biztosan többen vagyunk, akik töltöttünk már ilyet, s sokszor lepődünk meg az eredményen.
Ezek a tesztek azért vannak, hogy megmutassák, mennyire vagyunk toleránsak, türelmesek, agresszívek, empatikusak, vagyis mi az a tulajdonság, ami leginkább jellemző ránk, a mi az ami legkevésbé. Bírjuk-e a monoton munkát, vagy sem? Tudunk-e emberekkel dolgozni, vagy sem? Van egy-két elveszett lélek, aki magáról is tudja, hogy csak azért látja el a feladatot, mert nincs választása. Vagy ezt csinálja, vagy nincs más. Sajnos!
Szóval egy ilyen teszt elvégzése hozhat meglepetést, főleg ha már egy munkahelyen dolgozol, s kiderül, hogy nem is vagy odavaló! Van, amin nem tudunk változtatni, de azért tudjuk, hogy a megfelelő viselkedés egy adott szituációban, tanulható.
Ezek a tesztek jók néha arra, hogy egy kicsit kívülről is lássuk magunkat, ahogy mások ítélnek meg minket, már nem azért, mert ugye annyira fontos más véleménye, de azért azt be kell látnunk, hogy szeretnénk a legjobbat kihozni, s mutatni magunkból, s ehhez kell néha az, hogy tudjuk, min lenne jó változtatni.
Senki sem tökéletes, s néha jó, ha másképp gondolkozunk dolgokról, vagy másképp viselkedünk egy adott helyzetben. Például milyen lenne, ha minden sírósabb filmjeleneten sírna mindenki. Ezt néha azért nem tesszük, mert ott van a valaki, aki ránk szól, hogy ne bőgjél már, hát jó lett a film vége, vagy úgyis tudod, hogy ez csak film! Vagy éppen egy sorban állva idegesen remegsz, hogy mi van már, hogy nem kerülök sorra, s akkor valaki odabújik hozzád, s a füledbe súgja, nyugi én is itt vagyok veled, türelem. Ez mind személyiségünkből, s a tanult viselkedésünkből adódik, s hogy mikor melyik a jó, s hogy mi milyenek vagyunk igazán, azt talán senki, mi sem tudjuk megmondani!!!
Teemy