Adó, adó, adó

A történelmet ismerve mindannyian tudjuk, hogy sok olyan kort élt már meg az emberiség, ahol a nehezebb gazdasági helyzetet, adók kivetésével tudták megoldani. Voltak már a földeket, a házakat, az ember személyét terhelő adók, de hogy most még az állatokra is adót vetnek ki?, ez számomra nagyon rosszul jön le. S ez nem csak azért van így, mert állatbarát vagyok (bár nekem közvetlenül nincs most kutyám), hanem mert olvastam egyszer egy cikket, amely a mai napig hatással van rám.

Egy kísérlet leírásáról szólt, amely azt hivatott alátámasztani, hogy azok az egyedülálló emberek, akik miután egyedül maradtak, nem tartanak állatot, hamarabb halnak meg, mint azok, akik tartanak. S a tartott állatok közül a macska és a kutya volt az, akik legtovább segítették életben tartani az egyedül maradókat. Úgy gondolták a kutatók, hogy ez az ezen a típusú állatok viselkedéséhez, ragaszkodásához és életkorúk hosszúságához köthető, hiszen azért leélnek ők olykor 15-20 évet is, így hosszú ideig társaink tudnak maradni.

S éppen ezért esik rosszul most olvasnom arról, hogy ebadó lesz, mert megfizetem, ha meg kell, de van, akitől úgymond az életet veszik el, ha éppen nem tud fizetni, s ezért lesz kénytelen megszabadulni kedvencétől.

Mindamellett biztosan még többen döntenek majd úgy, hogy nem fognak kutyát tartani, mert a kötelező oltás költségének terhe mellett, melyet sokan még így sem tudnak kifizetni, ez az adó csak még nagyobb teher. S ki lesz az, aki az utcára dobot ártatlan ebekkel majd foglalkozik? Ki lesz az, aki majd szívesen fényképezi állatkáját, s beszéli ki letagadott kedvencének történeteit? S hány olyan állat, s ember lesz, aki ezen adó miatt kényszerül lelki nyomorba? Mondja meg valaki a válaszokat, de olyan valaki legyen, aki lelkiismeretes állattartó, aki családtagként kezeli kutyáját, s a minimálbérből megélve éppen csak etetni tudja őt, a többi családtag mellett, mert csak az tudja ezt igazán úgy átélni, megélni, mint azok akiknek tényleg fontosak ezek a négylábúak.

Tudom, vannak olyanok, akik kutyáikból élnek, a fajta minősége miatt milliókat tudnak évente összeszedni, s a sokszor keserű sorsokat megélő kutyákat, csak a pénz megszerzéséért tartják. De nem lehet összehasonlítani ezt a két állattartási formát, hiszen az egyik a pénzről, a másik a szeretetről szól, s ez az emberi kapcsolatokban sem mindegy, akkor egy másik élőlény kapcsán, hogyan lehetne mindegy.

Miért kell manapság mindennek a pénzről, a terhekről szólnia? Olyan jó lenne, ha az emberek élete nem erről szólna, hogy megint ez is mennyibe fog kerülni és akkor mennyi is marad?! Vagy megmarad, de akkor ő, akit a társamnak, kedvencemnek tekintettem megy, mert megint a pénz a kevés, s az adó a sok!?

Teemy