Lipták Judit
Egy évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Nemzeti Agrárkamara. Ebből az alkalomból a kamara Békés megyei igazgatósága és a Békés Megyei Gazdakörök Szövetsége pénteken sajtótájékoztatót tartott Szarvason, a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. telephelyén. A vendégek egy szakmai egyeztetést követően a feldolgozóüzemet is megtekintették.
A tájékoztatón dr. Kulcsár László, a Nemzeti Agrárkamara Békés megyei elnöke beszámolt arról, hogy az elmúlt egy év során a megyében 30 ezren léptek be a kamarai tagok sorába. Befejeződött a teljes szervezeti kiépítés, s eközben a szolgáltatásokat is zökkenőmentesen tudták biztosítani. A megyében minden, az agráriumban érdekelt szervezetet bevontak a közös munkába.
– Idén januártól a kamara átvette a falugazdász hálózatot. A megyében három ponton ingyenes jogsegély-szolgálatot hoztunk létre. Segítjük a gazdákat a pályázatírásban is. Stratégiai megállapodást kötöttünk az OTP-vel és a MOL-lal, így az agrárvállalkozók olcsóbban juthatnak hitelekhez és kedvezményesen vásárolhatnak üzemanyagot – hangsúlyozta dr. Kulcsár László. Hozzátette: a megyei agrárkamara nem csak a mezőgazdaság, hanem az élelmiszeripar és a vidékfejlesztés kamarája is kíván lenni.
Szarvasról szólva a megyei elnök aláhúzta: itt a növénytermesztés, az állattenyésztés, és a feldolgozóipar is erőteljesen jelen van, s ehhez társul még a felsőfokú agrárképzés. Ami pedig a tájékoztató helyszínéül választott Gallicoop Zrt.-t illeti, itt a termelés világszínvonalon folyik.
Dankó Béla, a térség országgyűlési képviselője szintén hangsúlyozta, hogy nagyon büszkék a szarvasi cégre, amely közvetett módon kétezer ember megélhetését biztosítja. Kitért arra is, hogy az új uniós pénzügyi ciklusban több forrás jut majd a magyar élelmiszeripar fejlesztésére.
Erdélyi István, a Gallicoop Zrt. vezérigazgatója jövőbeni terveikről szólva hangsúlyozta, hogy a mintamenza program keretében szeretnének bekapcsolódni a halfeldolgozásba is. Terveik szerint évente 2000-2500 tonna halat dolgoznának fel, amivel jelentősen hozzájárulhatnának a gyermekek egészséges táplálkozásához.
Babák Mihály, Szarvas polgármestere elmondta: a célok megvalósításához a város önkormányzata minden támogatást igyekszik megadni.
Farkas Zoltán, a Békés megyei közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy a megyében az agrárium fejlődésének kulcskérdése az, hogy a termékek feldolgozása is itt történjen. Ez jelentősen növelheti a versenyképességet.
Prohászka Béla mesterszakács, a mintamenza program életre hívója arról számolt be, hogy eddig 250 konyha csatlakozott a kezdeményezéshez. Mindez azt jelenti, hogy több százezer ember a mintamenza program szerint étkezik.
Szó esett a tájékoztatón arról is, hogy a kamara számára a jogi szakmai hátteret a választott bíróság biztosítja. A Magyar Nemzeti Agrárkamarának 370 ezer tagja van.
Lapunknak arra a kérdésére, hogy a kamara mit tud tenni az élelmiszerek áfájának csökkentése érdekében, a jelenlévők közül többen is válaszoltak. Elhangzott: a kormányzati szándék megvan erre, de az anyagiak még hiányoznak, s az Európai Unióval is vannak e téren vitáink. Erdélyi István viszont úgy fogalmazott: ha levinnék az áfát 5-10 százalékra, akkor a feketegazdaságot fel lehetne számolni, azaz az államnak sem lenne kevesebb a bevétele, mint most. A vezérigazgató szerint ehhez a lépéshez (az áfacsökkentéshez) egyetlen fontos dologra lenne szükség: bátorságra.
