Tragikus hirtelenséggel hunyt el március végén Tusjak János. A Szarvasi Aranykor Nyugdíjas Egyesület elnöke nagy űrt hagyott maga után, hiszen személyét városszerte szeretet és megbecsülés övezte. A civil szervezetet szívügyének, mi több, családjának tekintette. A mindennapjai is ekörül forogtak. Az éves szinten zajló mintegy 50 program rendkívül színes skálán mozgott: hagyományőrző tárlatoktól kezdve a fehérasztalos ünnepségeken és városi rendezvényeken keresztül egészen a külföldi utazásokig mindenki megtalálhatta a számára kedveset.
Halálával az elnökség új helyzet elé került. Május 11-én rendkívüli tisztújító közgyűlést hívtak össze, melynek keretében új elnököt, helyettest, elnökségi tagot választottak, valamint a Felügyelő Bizottság élén is változás történt. Több megkeresés után dr. Réthy Vilmosnét kérték fel a posztra, akinél a kezdeti döbbenetet hosszas gondolkodás váltotta fel. Végül igent mondott a felelősségteljes megbízatásra.
– Február 1-je óta vagyok tagja a nyugdíjas egyesületnek. Természetesen már korábban is láttam, hogy programokat szerveznek, jönnek-mennek, nagyon szeretnek utazni, ezért úgy gondoltam, belépek. Megkaptam tőlük az éves programot, és elkezdtem figyelni őket. Egy nap aztán váratlanul megkerestek többen az egyesülettől, és megkérdezték, hogy vállalnám-e a pozíciót. Nagyon meglepődtem. Elmondták, hogy Jani bácsi egy nagyon erős szervezetet hagyott hátra, mindazonáltal szükség van egy vezetőre. Igaz, én korábban az voltam a Polgármesteri Hivatalnál, de hatósági ügyeket intéztem. Nálam nem volt rózsaszín, csak fehér vagy fekete. S azt tudtam, hogy egy civil szervezetnél nagyfokú alázatra van szükség, továbbá szolgálni a tagságot – idézte fel a meghatározó döntés előtti napokat.
Nem titkolta, a választ komoly megfontolás és mérlegelés előzte meg. A döntést megkönnyítette, hogy egyesület elnöksége teljes körű támogatásáról biztosította, és ígéretet tett, hogy a szervezési feladatokban – mint ahogyan eddig is – a jövőben is csapatként, egymást segítve fognak együtt dolgozni. Neki elsősorban a koordinálást, a vezetői tevékenységet szánják egy olyan nehéz időszakban, amikor fennáll a veszélye a széthullásnak.
Elismerte, az is motiválta, hogy újra emberek között lehet, és közéleti funkciót láthat el. Emellett mindig is fontosnak tartotta a civil szférát, amelynek Szarvason az Aranykor jelenti az egyik alappillérét. Éppen ezért úgy érezte, ebben a kritikus időszakban nem hagyhatja cserben az egyesületet, és lokálpatriótaként mindent meg kell tennie a tagság összetartásáért, ill. az igényekhez illeszkedve haladnia kell az elődje által kikövezett úton.
Az esetleges változások között említette a korosztályokra szabott programokat. Fontosnak tartja ugyanis, hogy mind a fiatalabb, mind az idősebb nyugdíjasok beleszóljanak a tervezés folyamatába, és úgy alakítsák ki az éves eseménynaptárt, hogy mindenki találjon benne érdeklődésének és igényeinek megfelelőt.
– Én nem ígérem, hogy olyan vezető leszek, mint Jani bácsi, mert ő mindent napról napra kézben tartott. Bízzuk a közösségre a munkát, legyen mindennek felelőse. Érezzék, hogy az ő munkájukra is szükség van. A munkatársaimmal együtt mindent megteszek, hogy sikeres legyen továbbra is az egyesület – tekintett bizakodóan a jövőbe.
Elnökhelyettesnek Kituljak Lászlót választották, új elnökségi tagként pedig Hajdú Pál került a vezetésbe. A Felügyelő Bizottság elnöki pozícióját májustól Hornok Jánosné tölti be.
