Keuruui afrikai harcsa polentával, szentegyházi pulykakockák kisüsti pálinkával, csabacsűdi libának legjava kerti szilvával – csak néhány példa abból a széles gasztronómiai palettából, amely a XXI. Szarvasi Szilvanapok látványkonyhájában készült. Két nap alatt huszonnégyféle étel illata lengte körbe a Vajda-Kossuth utcai kereszteződést, és mutatta az irányt a különleges szilvás fogások kedvelőinek. Az ízharmóniák felett Prohászka Béla és Tímár András Venesz-díjas mesterszakácsok őrködtek, szorgalmas kuktákként pedig a járás, illetve a testvértelepülések képviselői működtek közre.
– A szilvát nagyon sokféleképpen fel lehet használni. Vegyünk csak egy friss szilvát, annak különböző fajtáit, majd a ciberét, szilvalekvárt, adott esetben az aszalt szilvát. De megöntözhetjük az ételt szilvás sörrel, vagy illatosíthatjuk a halat szilvapálinkával. Általában a vörös szárnyas húsoknál, a libánál és a kacsánál aszalt szilvát, a jércénél friss szilvát, a sertésnél, a marhahúsnál, pulykánál pedig a ciberét részesítjük előnyben. Próbálunk minden alkalommal megújulni. Nem csak kompótot, levest vagy gombócot adunk a vendégeknek, hanem húsokkal, zöldségekkel társítjuk a gyümölcsöt. Mellé pedig több mint húszféle rizst kínálunk – tartott gyorstalpalót a szilva sokoldalú felhasználásáról a 21. éve visszajáró szakember.
Ottjártunkkor épp Szilágysomlyó volt a soros. Papp Zsolt, a romániai testvértelepülés vezetője vaslapon izzasztott aprópecsnyénél segédkezett, amelyben a fesztivál főszereplője, a szilva számos formában megjelent. A ciberét, aszalt és friss szilvát tartalmazó ételbe emellett 3 kg sertésszűz, 1 kg császárszalonna és ugyanilyen mennyiségű kaliforniai paprika került, valamint különböző fűszerekkel is megbolondították.
– Nagyon nagy megtiszteltetés, hogy itt lehetünk, és hogy a szarvasiak évről évre gondolnak ránk – mondott köszönetet a meghívásért. – Mi, szilágyságiak nem vagyunk annyira hozzászokva az édes ízvilághoz. Inkább a sósat szeretjük, a szalonnát, a töltött káposztát, de a szilvának ez a fajta felhasználása meglepően kellemes – szólt elismerően a főztjükről.
A látványkonyhánál tüsténkedett Babák Mihály polgármester is, aki köztudottan a hagyományos magyar konyha nagy rajongója. Azt sem rejtette véka alá, külföldön járva csak akkor kóstolja meg a helyi ízeket, ha nagyon muszáj, és biztonsági okokból mindig van nála egy kis hazai is.
– A szilvát befőttként és lekvárként is nagyon szeretem. A szarvasiak általában süteményekbe szokták tenni, és úgy is nagyon finom. Elég egy egyszerű tésztára gondolni, amit bőségesen megkenünk szilvalekvárral, és hozzáteszünk egy kis diót. Fantasztikus íze van – áradozott az általa is közkedvelt felhasználási módról.
A tárcsalapon készült ételekért folyamatosan kisebb sor kígyózott. Volt, aki elismerően, másik kíváncsi tekintettel, némelyek pedig szkeptikusan fogadták a szokatlan párosításokat, de ráncok legtöbbször kisimultak. A mesterszakácsok elmondták, fő céljuk, hogy bátorítsák a háziasszonyokat az újfajta ízek kipróbálására, remélve, hogy a szilva mind gyakrabban a főétkezésekbe is bekerül. Ha a kóstolók egy töredéke elindul ezen az úton, már sikerrel jártak, amire a nagy számok törvénye alapján jó esélyük van. Szombaton ugyanis becsléseik szerint 1600-2000 kóstolót osztattak szét, vasárnap pedig ezt további 800-1000 adaggal egészítették ki.
