Kisgyermekként mindig az idősek között szerettem legyeskedni. Azt mondták, hogy tátom a számat és hallgatózom. Igazuk volt. Abban legalábbis biztosan, hogy hallgatóztam. Mindig izgalmas történeteket esetleg pletykákat hallottam, amint a ház előtt a padon, kis sámlin vagy az árok szélén ülve vitattak meg nénik és bácsik. Meséltek a cseléd sorsról a fiatalon átélt szerelmekről és természetesen az unokákról, akik kitöltik mindennapjaikat. Így felnőtt fejjel is sokat „legyeskedem” körülöttük, hiszen mindig új és újabb történeteket hallgathatok meg. Ezek a ritka pillanatok ráébresztenek arra, hogy a fiatalság múlandó, de mégis boldogság és jókedv jellemzi az ezüsthajú időseket, akik lelkesen mesélnek arról, mi is történt velük anno, amikor még az ősz számukra is azt jellemezte, hogy a gyerekeket iskolába kellett indítani.
Amikor mesélnek a régi időkről magam elé képzelem a fiatal anyukákat, apukákat és az ő szemükben is azt a fényt vélem felfedezni, ami a régmúlt visszaidézésével megjelenik és elmerülve az emlékekben visszarepíti őket abba az időbe, amikor még futottak a boltba zárás előtt vagy könnyen kapták karjukra a tele pakolt kosarat a piacon.
Úgy hiszem októberben, amikor az ősz az összes színt elébünk tárja a természetben, fontos megállnunk egy pillanatra és csak az ezüstszínre fókuszálni. A természet a tisztes munkában megöregedetteket ezüstszínnel ajándékozta, meg amely a Görög- Római mitológiában a második világkorszak kezdetét jelenti. És valljuk be ez tényleg így van. A dolgos, rohanó hétköznapokat felváltja a lassabb és nyugodtabb életút, ahol már több idő jut mindenre, kirándulásokra, unokával való játékra. Igaz az is, hogy sokan ilyenkor is úgy érzik muszáj mindent időben elvégezni.
Az Ezüst Évek Idősek Klubja október 3-n színvonalas műsorral köszöntötte az időseket, akik szép számmal vettek részt a rendezvényen és nagy örömmel fogadták a Chován Kálmán Alapfokú Művészeti Iskola diákjait. A repertoár igen széles és sokszínű volt, amit nagy tapssal köszöntek meg az idős vendégek. A néptánc tagozatos gyerekek Bakró Erzsébet vezetésével 3 tánccsokrot mutattak, be Bukovinai táncoktól a Szilágyságiig ki nem hagyva természetesen az Dél-alföldi táncokat sem. Pördültek a szoknyák csattogtak a csizmaszárak és a jókedv egyből kiült az arcokra. Ezen kívül népdal csokorral, verssel és egy nagyon kedves, vidám jelenettel készültek még a diákok, akik Bracna Irén szárnyai alatt mutatták be műsorukat. És, aki már azt gondolta, hogy nem lesz több műsor az örömmel vette a tévedését, hiszen a harmonika hangjai töltötték be egy kis időre a teret Iváncsó József dirigálásával. A taps nem maradhatott el és még egy kis nótázás is belefért a műsorszám végére.
A rendezvényt a Körös-szögi Kistérség részéről Kopcsjakné Krajcsi Katalin tisztelte meg jelenlétével. Az idősek klubjának két gondozója Kiszelné Arnóczki Szilvia és Pavlovics Attiláné Zsuzsa által szervezett ünnepség méltó képen köszöntötte az idős klubtagokat, akik a műsor után házi készítésű süteményekből csemegézhettek és folytatták a jó hangulatú összejövetelt.
Liszkai Ágnes