Postafiók
– Mondják, a jövőre gondol az, aki fát ültet, de mi most, amikor az Óvópedagógusok Fáját elültetjük, a jelenre és a múltra is gondolunk – mondta dr. Lipcsei Imre, a Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Karának dékánja a kar udvarán október 21-én, hétfőn tartott ünnepélyes faültetésen.
Az óvópedagógus képzés 60 éve vált Magyarországon felsőfokúvá, erre emlékeztek azon a helyen, ahol az elsők között létesült felsőfokú óvópedagógusképző intézmény, ugyanis Sopron és Kecskemét mellett Szarvast érte ez a kitüntetés. A dékán természetesen részletezte is, hogy a most elültetett fácskával miként emlékeznek az elmúlt idők pedagógusaira, s mit jelenthet napjaink pedagógusainak látni, hogyan cseperedik az emlékfa, aminek árnyékában az eljövendő idők pedagógusai üldögélhetnek majd. Az sem véletlen, hogy az újonnan ültetett emlékfa a Tanítók Fája és a Gyakorló első nyolcadikosainak emlékfája között kapott helyet. Mialatt a faültetés zajlott, a közönség elénekelte a József Attila verséből, Bródy János által megzenésített, Koncz Zsuzsa előadásában közismert dalt: „Kertész leszek…”
