Május 10-e a madarak és fák napja, ami több mint száz éve a természet és az élővilág védelmének napja is Magyarországon. Rögtön az 1902-es hasznos madarak védelme érdekében kötött 1902-es párizsi egyezményt követően Chernel István ornitológus szervezte meg az első ilyen alkalmat.
Ezen a napon az iskolák mellett a Szarvasi Arborétum és a Körösvölgyi Állatpark munkatársai is rendezvényekkel hívják fel a gyerekek figyelmét az élővilág, azon belül a velük legközvetlenebb kapcsolatban álló fák és madarak védelmére. Ezek a rendezvények most elmaradtak. A Körösvölgyi Állatpark a jövő héten nyit. A járvány kitörése óta folyamatosan nyitva volt a Szarvasi Arborétum, de a kijárási korlátozások miatt távolabbról alig-alig érkeztek vendégek.
A szigorítások lazítása egyből hétfőn érezhető volt, de a növekvő számú vidéki látogatók mellett még így is a szarvasiak voltak többségben, árulta el dr. Hanyaecz Katalin, a Pepikert vezetője pénteken.
Tegnapi ottjártunkkor már tele volt a parkoló, a kertben sok család sétálgatott vagy piknikelt. Miután a meteorológusok a mai napot illetően is tévedtek a napos és a felhős órák számát illetően, ez a délután is tökéletesnek tűnik egy kis kirándulásra, és megkeresni a közönséges júdásfát, ami pont most virágzik.
A közönséges júdásfa (Cercis siliquastrum) a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába, a lepényfaformák (Caesalpinioideae) alcsaládjának júdásfa (Cercis) nemzetségébe tartozó típusfaja. Dél-Franciaországban eredetére utalva júdeai fának nevezték, így ragadhatott rá a júdásfa elnevezés – a néphiedelem szerint Iskarióti Júdás egy ilyen fára akasztotta fel magát. E szerint az elképzelés szerint virágai Krisztus vérét szimbolizálják, a lapos magvak pedig a Jézus beárulásáért kapott ezüstpénzeket. Valójában a fa az Arbor Judae (júdeai fa) név eltorzulásából válhatott júdásfává, ez a fa elterjedt volt Jeruzsálem környékén.[Wikipédia]
