Ahogy az bizonyára sokaknak, de Mangolban és a Zöldpázsiton lakóknak egészen biztosan feltűnt, tavaly nagyon megsűrűsödtek Szarvas felett a látszólag random irányba ide-oda repkedő kisgépek. Mint az mára értelmet nyert, ezek geodéziai felméréseket végeztek, keresték azt a nyomvonalat, hol lehetne egy új Körös-ágat kialakítani úgy, hogy egy hosszabb új vízfelület jöjjön létre, ugyanakkor a Kákafoki-holtágnak legyen egy élő kijárata a Hármas-Körösre. Hogy ez miért fontos, később kitérünk.
A grandiózus beruházás terv részletei néhány nappal ezelőtt kerültek látóterünkbe. Leszögezhetjük, ehhez fogható talán a Körösök szabályozása óta nem volt, de a szentandrási duzzasztó megépítése óta biztosan nem.
Szarvas városvezetésének mindig is szálka volt a szemében, hogy a Körössel neki van gondja-baja, a hasznát pedig Békésszentandrás szedi. Addig, amíg ez évi ezer vendégéjszakában merült ki, kézlegyintéssel el volt intézve, ám most, hogy 2023-ban már 250 ezren osztozott nagyjából fele-fele arányban a két település, már fájóbban jelentkezett.
Az elénk került térképből kiolvasható, hogy az első új ág a Malom-zugi-főcsatorna kiszélesítésével valósulna meg. Felső végénél egy hajók zsilipelésére is alkalmas vízkormányzó műtárgy szabályozná a befolyó vízmennyiséget. Az átlagban 35 méter széles új holtágszakasz teljes hossza a tervek szerint 9154 méter, benne Magyarországon eddig nem látott megoldásokkal. Nemcsak itthon, de Európa szerte kuriózum lenne, hogy a gyomaendrődi utat keresztezvén nem az autók mennének át a víz felett, hanem a Körös egy 25 méter széles betonmederben haladna át egy aluljáró felett. a Vízparton üdülőházak és további magas szintű vendégigényeket kielégítő hotelek épülnek majd.
Mindamellett, hogy ez már önmagában is grandiózus, az igazi nagy dobás a városi szakaszon megvalósuló, 360 kisebb-nagyobb hajó és lakóhajó befogadására alkalmas hajókikötő lesz. A tervek szerint a Körös, a Szilvafa utca, a 44-es főút és komp felé vezető út által határolt önkormányzat tulajdonában levő, illetve jelenleg mezőgazdasági művelés alatt levő terület nagyobb részén – egy fél Mangolnyi területről beszélünk – a termőföldréteget a Körös nyári vízszintjéhez képest mintegy 3,5 méter mélységben kitermelik. Közepén egy ugró szarvast stilizáló mólókomplexum valósul meg, míg köré kiszolgálóépületek kerülnek.
Mindamellett, hogy az új Körös-ág mellett létesülő nyaralók kiadásából újabb iparűzési és idegenforgalmi adóbevételek képződnek, a kikötő valódi aranybánya lesz ebből a szempontból. A számítások szerint ez egy hosszabb Körös-ág ifá-ját tudná behozni Szarvas költségvetésébe.
A beruházásnak megágyaz a minap az Országgyűlés elé terjesztett a mini-Dubai projektet előkészítő törvény, aminek egyik bekezdéséből kiolvasható, hogy az arab országból érkező befektetői csoport egy másik helyszínt, Szarvast is megjelöltek fejlesztési céljaik között. A zártkörű meghallgatáson kiderült, a befektetők pontrendszerében a legnyomósabb érv a térség fejlődőképessége volt, a projekt minimális célkitűzése a vendégéjszakák számának megháromszorozása, de nem tartják elképzelhetetlennek az évi 1 millió vendégéjszakát sem.
Információink szerint a csatorna-projekt kormánybiztosa Szájer József lesz, aki jogászként a Balliol College vendéghallgatójaként mélyépítő diplomát is szerzett. A felépítményeket visszavonulása után Babák Mihály polgár- és ácsmester felügyelné.