G.E.
2024-ben a Cervinus Teátrum a már megszokott, és nagyon várt Kabaré esték helyett, 27-én a 100 éves utazást, 30-án a Kamaraterembe készült Sors bolondjait mutatta be – mindkettőt a nagyszínpadon.
A 100 éves utazás nagy kedvencemmé vált, azért, mert hihetetlen energia áramlik belőle, azért, mert igazi csapatmunka, mert olyan lelkesedés van a színészekben, érezni, hogy szívvel, lélekkel vannak színpadon és ezt a közönség is érzi, átveszi.
Az 1920-as évektől utaztunk a zene és a tánc szárnyán. A közel ötven dal, dalrészlet apró történetetekben mesél távoli és közeli múltról. Szárnyalóan jó, új stílusú az előadás, ahol tíz színész szinte állandó színpadi jelenléttel, sok-sok átváltozással, átöltözéssel, lendületes, lélegzetelállító előadással mutatta meg történelmünk fontosabb eseményeit. Mind zenei összeállításban, mind szituációkban, színpadi mozgásban, táncban, játékban, látványban varázsoltak el. A fogalmazás azért egyes szám, első személy, mert – úgy éreztem – a közönség mintha nem kapcsolódott volna a színpadon szívüket, lelküket kiadó művészekhez. Azt hiszem ez az előadás bármilyen színpadon méltón megállná a helyét, és a közönség ünnepelné a művészeket, hiszen amit ez a tíz színész véghez vitt a színpadon, az szerintem nagyon magas színtű alkotómunka. Nyáron a Vízi Színház közönsége felállva köszönte meg az előadást, ami méltó volt ehhez a produkcióhoz. Ráadásul a nyári előadások után – egy előadást kivéve – először láthattuk művészeinket Szarvason színpadon.
A csapat: lányok: Enyingi Zsófia, Karap Diána, Kiss Viktória, Tatár Bianka és Vanya Tímea. Fiúk: Boronyák Gergely, Papp Csaba, Ragány Misa, Szász Borisz és Timkó János.
A történetet alakító dalokat Tatár Bianka válogatta. A mozgásszínházi elemek kitalálója, betanítója Timkó János, a táncok koreográfiáit Tatár Bianka készítette és tanította be. Színpadra hárman állították: Tatár Bianka, Timkó János és rendezőként Dósa Zsuzsa.
A hang Kiss László, a fények Valach Vendel, a vizuál anyag Farkas Norbert munkáját dicsérik. Az alkotók által elképzelt díszletet és jelmezt Salgó Balázs és Balázs Henrietta kivitelezték.
Az előadás csodája, varázslata ebben a közös alkotómunkában is rejlett!
December 30-án a Sors bolondjainak utolsó előadását láthatta a közönség. A darabot 2021. májusában mutatta be a Cervinus Teátrum Dósa Zsuzsa rendezésében. A darab történetéhez tartozik, hogy az őszi próbák után, a februári bemutató helyett egy összpróbát láthattam. A bemutató a covid miatt tolódott el május 20-21-22-re. A négy plusz egy szereplős előadást huszonhat alkalommal láthatta a közönség, és ilyen sem volt még a Cervinusban – elbúcsúztatták a darabot.
Frederick Stroppel Sors bolondjai című vígjátékát Dósa Zsuzsa rendezte. A négy plusz egy szereplős darab két nő és két férfi történetét meséi el. Az egyik pár, Chuck Galluccio (Boronyák Gergely) és Gail Hildebrandt (Vanya Tímea) házasságra készül. Gail elhatározza, hogy legjobb barátnőjét, Bonnie Sparks (Szvrcsek Anita) színésznőt, összehozza Chuck legjobb barátjával, Jay Morrison (Timkó János) számítógép-programozóval. Az ötödik szereplő Salgó Balázs, aki a rendező zseniális elképzelése alapján a másfél évet, és a helyszíneket kötötte össze.
Az előadás, mint eddig is, kedves, aranyos, vidám, briliáns színész játékokkal szórakoztatta a közönséget.
Maga az előadás nem darabtemetésként, hanem rendes előadásként ment le – kivéve az egy-két trollkodástól, de ezt, aki nem ismeri tüzetesen a darabot nem vett észre semmit. A trollkodó igyekezett nem nagyon megnevettetni kollégáit.
Többször írtam az előadásról, amely számomra több érzelmi állapot ragadott meg az évek és előadások folyamán. A tegnapi egyfajta búcsú, mert tudni lehet, hogy ezt biztosan nem láthatjuk többet színpadon Szarvason.
Az előadás zárásának is megadták a módját, hiszen a tapsok után Hodálik Pál polgármester minden alkotónak – rendezőnek, színészeknek, minden háttérben dolgozónak egy-egy emléklapot és virágot, illetve italt adott át. A válasz sem maradt el – ajándékért-ajándék – mert a Cervinus Teátrum igazgatója, dr. Dósa Zsuzsa a Cervinus első „A leghűségesebb néző” díját adományozta Hodálik Pálnak, kísérő ajándékként egy előadásfotó és az előadás felvétele pendrive-on.
A darabot Debreczeni Júlia fordította, dramaturg Dósa Zsuzsa volt. A csodálatos díszlet tervezője, megálmodója is Dósa Zsuzsa, a díszlet és plakát grafikáit Zsada készítette. Jelmeztervező Hircsu Mariann, kivitelezője Zleszik Erika. Szcenikus Salgó Balázs, fény Valach Vendel, hang Kiss László. A rendező asszisztense Balázs Henrietta. A háttérben dolgozott még Gábosné Décsi Beáta.
Szomorú dolog búcsúzni – akkor is, ha csak egy előadástól búcsúzunk. Az elmúlt 10-12 év során dr. Dósa Zsuzsa olyan színházat épített fel Szarvason, amely magas színvonalú, előadásai bármelyik fesztiválon megállná a helyét! Hiszem, hogy így van, mert a rendező mellett olyan színészeket tudhat soraiban, akik hisznek Zsuzsában, a színházban. Zsuzsa rendezései határozottak, érzékenyek, pontosak, mindig megtalálja azt a pluszt, ami a nézőket megérinti, tovább gondolhatják a történeteket. De igenis kellenek hozzá nagyon jó színészek is, akik a megformálandó szereplő lelkébe bújva lelküket teszik a figurákba, magukból építkeznek és mi a nézők, nem a színészt látjuk a színpadon, hanem azokat a figurákat, szereplőket, akit életre keltenek. Ez csak kölcsönhatással jöhet létre. A darabokat a néző ezért tudja – tudom megőrizni a szívemben, a lelkemben. Itt sorolhatnám az előadásokat lenne mit, és gondolkoznom sem kéne. Ez a varázslat, a színház varázslata! A Cervinus Teátrum varázslata! A rendező, és a színészek varázslata!
Remélem, még sok ilyen és ehhez hasonló előadások részesei lehetünk!
Galambos Edit
A 100 éves utazásról a fotókat Babák Zoltán készítette.
A Sors bolondjairól itt tekintheti meg a korábbi előadásokon készült képeket.
