Newjság
Bajcsy-Zsilinszky Endre születésének 140. évfordulója alkalmából háromnapos tudományos emlékkonferencia vette kezdetét Szarvason. A péntek délutáni megnyitón a Tessedik Sámuel Múzeumban egyházi vezetők, történészek és a város elöljárói emlékeztek meg a magyar történelem egyik legmeghatározóbb, egyben legvitatottabb alakjáról.
Szarvas városa és a Magyarországi Evangélikus Egyház közös rendezvénye nem csupán egy politikai életmű előtt tisztelgett, hanem a 20. századi magyar sorsfordulatok és az egyéni elvhűség kérdéseit is górcső alá vette. Az esemény helyszíne, a Tessedik Sámuel Múzeum (az egykori evangélikus gimnázium) szimbolikus választás volt, hiszen az épület ezer szállal kötődik a Zsilinszky családhoz.
A múlt feltárása és a kultusz változása
Vajda Tamás, a múzeum igazgatója köszöntőjében kiemelte az épület történeti jelentőségét, és egy különleges dokumentumot is megosztott a hallgatósággal: Bajcsy-Zsilinszky kolozsvári egyetemi éveinek törzskönyvi kivonatait, amelyek bepillantást engedtek a későbbi mártír politikus szellemi formálódásába.
Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője beszédében hangsúlyozta, hogy az egyház számára a múlt feltárása – legyen szó a titkosszolgálati érintettségről vagy a nagy formátumú elődök sorsáról – morális kötelezettség. Emlékeztetett: Bajcsy-Zsilinszky megítélése az évtizedek során folyamatosan változott. Ezt példázta a budapesti Deák téri szobrának cseréje is, ahol a „felugró”, harcos alakot később egy árnyaltabb, a személyiség ellentmondásait jobban tükröző alkotás váltotta fel.
Prőhle Gergely bejelentette azt is: az egyház megvásárolta és felújította a politikus szarvasi szülőházát, amely a jövőben a Bajcsy-Zsilinszky-recepció és emlékezet kutatásának helyszíne lesz.
A keresztelési anyakönyvtől a mártíromságig
Lázár Zsolt esperes-lelkész egy ritka történeti dokumentumot, a 12. oldalon látható keresztelési anyakönyvi kivonatot mutatta be, amely szerint a gyermeket 1886-ban Áchim Ádám keresztelte meg. Az esperes kiemelte a „bátorság” fogalmát, amely Bajcsy-Zsilinszky életének kulcsmotívuma volt:
„A bátorság nem a félelem hiánya, hanem az, amikor valaki a félelmei ellenére is kiáll azért, amit igaznak tart.”
Hodálik Pál, Szarvas város polgármestere örömét fejezte ki, hogy a szülőház méltó kezekbe került. Bár a család hamar elköltözött a városból, Szarvas büszke híres szülöttére, akinek elvhűsége – a történelem változó megítélése ellenére is – iránytűként szolgálhat a ma embere számára.
Gazdag tudományos program
A megnyitót követően Pritz Pál és Kertész Botond előadásai alapozták meg a szakmai diskurzust, amelyet szombaton olyan neves előadók folytattak, mint Romsics Ignác akadémikus vagy Szakály Sándor, a Veritas főigazgatója. A konferencia témái között szerepelt a német világ és a magyar sors kapcsolata, Bajcsy-Zsilinszky és Gömbös Gyula viszonya, valamint a politikus utóélete.
Az ünnepi hétvége vasárnap délelőtt az Ótemplomban tartott istentisztelettel zárult, ahol Kondor Péter püspök hirdetett igét.
