Newjság
A hospice és palliatív ellátás világnapja alkalmából második alkalommal ültettek nárciszt Szarvason, a Zenepavilonnál. A rendezvényen dr. Bencze Sándor palliatív szakvizsgát tett háziorvos és Hajdu Andrea hospice szakápoló, koordinátor arról beszélt, hogyan segíti az otthoni hospice-ellátás a gyógyíthatatlan betegeket és családjaikat.
Miért éppen a nárcisz?
„Azért ültetünk nárciszt, mert a nárcisz a remény virága” – mondta dr. Bencze Sándor. Mint kifejtette, a hospice-palliatív ellátásban részesülőknek reményt szeretnének adni arra, hogy hátralévő napjaikat emberhez méltóan, fájdalom nélkül, szeretteik körében élhessék meg. A segítség a családoknak is szól.
Az orvos szerint az ellátás azoknak a betegeknek szól, akiknek az alapbetegsége a tudomány mai állása szerint már nem gyógyítható, de súlyos tüneteik rontják az életminőségüket. A cél ezeknek a tüneteknek, elsősorban a fájdalomnak a csökkentése, és ha a család vállalja, a beteg otthoni környezetben maradhat. Ehhez orvosi és szakápolói ellátás, gyógytorna és dietetikai tanácsadás is tartozik.
Ma már nemcsak daganatos betegek kaphatnak ilyen ellátást, hanem bizonyos krónikus, nem gyógyítható tüdőbetegségekben és ideggyógyászati betegségekben szenvedők is.
Tévhitek és szűrések
Dr. Bencze Sándor szerint sokan még mindig a rákkal, a rákot pedig a halállal azonosítják a hospice-t, ezért a betegek és a hozzátartozók gyakran ódzkodnak az ellátás igénybevételétől. „Ez nem így van” – hangsúlyozta. Hozzátette: a mai kezelésekkel a daganatos betegek életminősége és élettartama is jelentősen javítható.
Az orvos tapasztalata szerint egyre több a daganatos beteg, és a betegség egyre fiatalabbakat érint. Ezért feltétlenül javasolja a szűréseket: nőknek az emlő- és nőgyógyászati, férfiaknak a prosztataszűrést, dohányosoknak a tüdőszűrést. 45–50 éves kor körül pedig érdemes egy teljes körű szűrővizsgálaton is részt venni.
Hogyan lehet igénybe venni?
Hajdu Andrea elmondta: az eljárás nem bonyolult, az adminisztráció terhét pedig leveszik a hozzátartozók válláról. Az ellátást a háziorvos indítja el beutalóval. A betegnek háromszor ötven alkalom jár, amellyel rugalmasan gazdálkodnak, így az ellátás akár egy évet is lefedhet.
Az első lépés egy állapotfelmérés, ennek alapján döntik el, melyik szakemberre van szükség. A csapatban hospice szakápoló, gyógytornász, dietetikus és mentálhigiénés szakember is dolgozik. A szakápolók a kínzó tünetek enyhítésében segítenek, például fájdalom- és hányingercsillapítással vagy sebkezeléssel, a palliatív orvossal és a háziorvossal együttműködve.
„A probléma azzal van, hogy nem tudják az emberek, mi az, amit mi nyújtani tudunk” – mondta a koordinátor. Szerint a hozzátartozók utólag mind hálásak, mert fontos, hogy legyen kihez fordulni a bizonytalanságban. „Ha ott van az életvég, akkor ott ülünk a beteg ágya mellett az utolsó percig, és fogjuk a kezét.”
Országos figyelemfelhívás
A hospice és palliatív ellátás világnapját minden év október második szombatján tartják, 2026-ban október 10-én. Az idei nemzetközi kampány középpontjában a fájdalomkezelés áll, mint a palliatív ellátás lényegi része. A Magyar Hospice Alapítvány kezdeményezésére a világnap alkalmából nárciszsárga fénnyel világították meg a budapesti Szent Gellért-szobrot. Magyarországon a hospice-ellátás szervezése 1991-ben, az alapítvány megalakulásával kezdődött, azóta országos hálózat épült ki, a szakma szerint azonban a kapacitások még mindig elmaradnak a szükségletektől.
