Márton-napi családi délutánt és őszi barkácsolást tartott szombaton 15 és 18 óra között a szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum. A gyerekek és szüleik lámpást, őszi manót készítettek, kipróbálhatták a lúdtollal írást, és Márton-napi óriástársasjátékkal ismerkedtek a néphagyományokkal.

Évek óta a legnépszerűbb

A múzeum 2009 óta tartja Márton-napi foglalkozásait. Az évente négy, ünnepkörökhöz kötődő programjuk – a farsangi, a húsvéti, a Márton-napi és a Luca-napi – közül ez a legkedveltebb. „Nem tudjuk, mi a titka, de ez a legnépszerűbb nálunk” – mondta Horváth Mariann múzeumpedagógus. Hozzátette, hogy minden korosztálynak készülnek, a színezéstől a bonyolultabb kézműves munkákig mindenki talál magának való tevékenységet.

Lámpás a jó cselekedetekért

A program elmaradhatatlan része a lámpás. „A Márton-napi lámpás azt a sok jó cselekedetet jelképezi, amelyet Szent Márton az emberekkel tett, ezért vannak országszerte lámpásfelvonulások” – magyarázta Horváth Mariann. Idén nem hordozható lámpást, hanem otthon meggyújtható mécsest készíthettek a résztvevők, többféle Szent Márton-ábrázolás közül választva.

Az óriástársasjáték a Márton-napi népi hagyományokat és a régi munkákat idézte fel: szóba került az időjóslás, Szent Márton és a libák kapcsolata, és az is, hol született a szent.

Őszi kincsekből manó

Az őszi barkácsolás alapanyagait a természet adta. Idén ajtókopogtatónak való kis manót lehetett készíteni pomponnal, sapkával, tobozokkal, ágakkal és laminált falevelekkel. „Laminálva nagyon jól mutatnak a levelek, és talán tartósabbak is, mintha simán használnánk fel őket” – mondta Horváth Mariann.

Lúdtoll és libahajtó

Az írni már tudó gyerekek kipróbálhatták, milyen volt régen tintával és lúdtollal írni vagy lúdgége tésztát sodorni. A legkisebbeket az ügyességre épülő libahajtó társasjáték várta. Új játék is került a programba: mivel idén nem találtak morzsolni való kukoricát, gesztenyét kellett egy kis liba hálójába dobálni, ami a gazdagságot jelképezte.