Babák Z
Tematikus sétákon mutatja be a Szarvasi Arborétum, milyen hatással van a klímaváltozás a kert növényzetére. A séták ötlete az idei, rendkívül forró nyár után született. Tóth Sándor, az arborétum munkatársa szerint ennek a nyárnak a hatása azokhoz is eljutott, akik eddig nem foglalkoztak a témával.
Elmélet és gyakorlat a kertben
„Úgy gondoltuk, hogy ez az idei nyár annyira rendkívüli volt, hogy azoknak is átütötte az ingerküszöbét, akik nem foglalkoznak a klímaváltozással” – mondta Tóth Sándor. A sétákon részben elméleti hátteret adnak, részben a kertben mutatják meg a változás tüneteit: mire számíthatunk, és hogyan érdemes tekinteni erre a folyamatra.
A legszembetűnőbb jel a növények kiszáradása, amelyet sokan a saját kiskertjükben is tapasztalnak. Az arborétumban különösen a tűlevelűek viselik rosszul a változást: a Holt-Körös partjára ültetett fenyők is kiszáradnak, pedig a víz ott közel van.
Rekordot döntött az augusztus
Az arborétum mérései szerint idén augusztusban a 31 napból 27 hőségnap volt, vagyis 30 fok fölé emelkedett a csúcshőmérséklet. Ebből nyolc napon 40 fok felett volt a hőmérséklet. Tóth Sándor szerint ilyen az arborétum mérési időszakában biztosan nem fordult elő, és tart tőle, hogy az 1901 óta vezetett hazai adatsorban sem.
„Könnyen meglehet, hogy ez nemhogy az átlag lesz, hanem később úgy gondolunk vissza, milyen jó hűvös nyarunk volt 2026-ban” – fogalmazott. Hozzátette, hogy a klíma hatalmas, összetett rendszer, ezért a hatások késleltetve jelentkeznek. A mai tapasztalat évtizedekkel ezelőtti kibocsátások következménye, a mostaniaké csak évtizedek múlva látszik majd. A felmelegedés ráadásul gyorsuló ütemű, gyorsabb, mint ahogy a 20–30 évvel ezelőtti forgatókönyvek számoltak vele.
Alacsonyabb lombkorona, sztyepesedő táj
„Szoktam mondani a látogatóknak, hogy jól nézzék meg az arborétumot, mert húsz év múlva ezt biztosan nem fogják látni” – mondta Tóth Sándor. Szerinte 10–15 éven belül eltűnhet a mai 25–30 méteres lombkoronaszint. A kevés csapadék és az erős légköri aszály miatt a fák nem tudják ilyen magasra felszállítani a vizet, így a lombkorona 15 méterre vagy még alacsonyabbra csökkenhet.
A klímaforgatókönyvek két irányt jeleznek a térségben: a mediterrán vagy a hűvös, száraz sztyepi klíma felé tolódást. Tóth Sándor szerint az utóbbi a valószínűbb, és ebben a környezetben az arborétumra jellemző fás szárú növényekből kevés maradna. „Nem ígérkezik könnyű menet, ami előttünk van. Bízunk benne, hogy tévedünk” – zárta.
Akit érdekel a téma, tekintse meg Tóth Sándor előadását november 19-én 16 órától a Tessedik Sámuel Múzeumban!
