Az október 10-i szarvasi ételosztáskor merült fel a gondolat a szervezőkben, hogy kihasználva ezt a „mobil” lehetőséget, segíteni kellene a vörös iszapáradat sújtotta területen élőknek és dolgozóknak.
Az események felgyorsultak és október 22-én 600 adag ebédet és 600 adag vacsorát készítettek el és osztottak ki Devecserben.
A szarvasiak által már jól ismert „gulyás ágyúban” Illyés Gábor orosházi vállalkozó készíti az ételt, aki azon túl, hogy elvállalta a főzést, a szervezésben is részt vett, orosházi vállalkozók támogatását is megszervezte.
Klenk József a Szarvasi Ótemplomi Evangélikus Egyházközség felügyelője, a rá jellemező agilitással vette kézbe a szervezést. Elő kellett teremtenie az ehhez szükséges anyagiakat, támogatókat keresni, kapcsolatot teremteni a katasztrófa sújtotta területen a munkákat irányítókkal és megszervezni az odaszállítást is, valamint segítőket az ételosztáshoz.
A Kolontári polgármestert nem sikerült elérnie, Ékes József a térség országgyűlési képviselője javasolta, hogy inkább Devecserbe kellene a segítség, a Katolikus Plébániát javasolva.
Lázár Zsolt a Szarvasi Ó-templomi Evangélikus Egyházközség Igazgató-lelkésze vette fel a kapcsolatot Mód Miklós katolikus lelkésszel, aki nagy örömmel fogadta a felajánlást, mert komoly gondot okoz nekik az ott dolgozó önkéntesek étkeztetése.
Egy példamutató összefogásnak lehettem részese, a kezdeményezéshez csatlakozott a Szarvasi Új-Templomi Evangélikus Egyházközség, a Szarvasi és a Csabacsűdi Református Egyház is, ill. szarvasi és orosházi vállalkozások, magánszemélyek.
Az Új-templomi Evangélikus Egyházközség, Jónásné Rácz Krisztina kezdeményezésére játékgyűjtést szervezett és Klenk Józsefné pedig a Reformárus Egyháznál szervezte meg, hogy délben a gulyásleveshez süteményt tudjunk adni, amit az egyházközség tagjai sütöttek Szarvason és Csabacsűdön.
A Körös-szögi Kistérség Humán Szolgáltató Központjának Családsegítő Szolgálata vállalta el a játékok és a sütemények szállítását.
Jónás János a Szarvasi Új-templomi Evangélikus Egyházközség presbitere és gondnoka feleségével csütörtökön éjfélkor indult el saját autójával Orosházára és szállította el a „gulyáságyút” Devecserbe, őt követve az orosházi 5 fős csapat egy furgonnal (pénteken hajnal 3 órára értek haza).
A főzéshez az orosházi csapat készített mindent precízen össze, úgy, hogy ne kelljen semmivel terhelni a devecserieket.
A mi kis csapatunk péntek reggel 4:30-kor indult el a Családsegítő Szolgálat kis buszával, Tóth Tamásné vezető családgondozó, Klenk József és felesége és jómagam.
Minket követett Lázár Zsolt saját gépkocsijával, a Körös Tv munkatársával, Balatoni Lászlónéval, az Ó-templomi Evangélikus Egyházközség munkatársával és Pásztor Mátyással, akik a szarvasi főzések és ételosztások segítőik is minden alkalommal.
Pénteken délben időre elkészült az ebéd, a szakácsok kitűnő babgulyást, bográcsgulyást és székelygulyást készítettek, hozzá kínáltuk a finomabbnál finomabb házi süteményeket és szarvasi Zsobeni pékségtől kapott szilvalekváros kiflit.
Vacsorára frankfurti leves és zúzapörkölt készült, tésztával, melyhez orosházi vajaspogácsát is tudtunk adni.
Ezért az önfeláldozó szervezésért köszönet illeti Klenk Józsefet és feleségét, Évikét, Lázár Zsoltot, Jónás Jánost és feleségét Rácz Krisztinát, Illyés Gábort és az orosházi csapatot.
A szervezők hálás köszönetüket fejezik ki azoknak a szarvasi támogatóknak, akik nélkül nem jöhetett volna létre ez a segítségnyújtás:
Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt – Erdélyi István, Alföld Hús Zrt., Zsobeni Pékség – Károly János, Rohony Miklós, Besenczy Zoltán, Kiszely Mihály, Tóth Imre, Hódsági Ferenc, Takács Miklós, Dr. Verrasztó Ildikó, Hetényi István, Hodálik Pál, Dr. Melis János, Rozsán Csongor, Miklós József, a Benka Gyula Evangélikus Iskola és Óvoda, a Szlovák Általános Iskola, Óvoda és Kollégium, a „Napfény” Evangélikus Óvoda gyermekei, tanulói, tanárai és a szülők.
Köszönet illeti a számunkra nem ismert orosházi támogatókat is.
A katasztrófa sújtotta területen látottakról a Körös Televízióban láthatnak riportot, a szervezők beszámolnak Önöknek arról a tragédiáról, amit elképzelni sem lehet. Az országos médiákban látott események ismeretében összeszorult szívvel közelítettük meg a területet, de amit az ember ott személyesem megtapasztalt az számomra leírhatatlan.