A tritikále nevéhez egy rossz beidegződés társul a magyar élelmiszeriparban, derült ki a Gazsó Jánossal és a dr. Kruppa Józseffel folytatott beszélgetésünk során pénteken a Szent István Egyetem Tessedik Campusában másodízben tartott II. Országos Tritikále Nap előtt.
– A tritikále hagyományosa takarmánynövény. Az utóbbi években, évtizedben megváltozott a beltartalma, és humán célra egyre inkább felhasználják. Sokkal szélesebb körü felhasználási lehetősége van a most előállított fajtáknak mint a régieknek. A kiállításon bemutatott sütemények és kenyérfélék mind tritikáléból készültek. Kis változtatás kell a malomipar részéről, mert másképp kell őrölni, de ezzel a feltétellel szinte bármire használható – tartott gyorstalpalót számomra Gazsó János.
Édes sütemények készíthetők belőle, amiről az előadóterem előtt kiállított süteményekből, péksüteményekből választva meg is lehetett győződni. Az ember az első falatnál még kicsit bizalmatlan az alapanyag furcsa neve miatt, de másodikra már teljesen megbarátkozik az ízvilágával. Talán picit más, mint amit megszoktunk, de nincs nagyobb a különbség a búzalisztből és a tritikáléból készült kapros túrós között, mint az otthon, ill. a szomszédban ugyanolyan alapanyagokból készült sütemények között.
A tritikále irányában jelentős a keresletnövekedés, ezért jelentősen, országos szinten 20-30 százalékkal, olyan 200 ezer hektárnyira nőtt a vetésterülete. Míg a Gazsó János által vezetett Mezőmag Kft.-nél őszi búzából 800, őszi árpából 180, addig tritikáléból 250 hektáron vetnek. Az elmúlt öt évet alapul véve a termelésnövekedés mintegy 40 százalékos, mondta a társaság vezetője.
– Jelentős fajtaszortiment áll rendelkezésre. Alacsonyabb termelési költségek mellett magasabb terméshozamok érhetők el. Igénytelenebb is mint a többi gabonánk, ami azt jelenti, hogy kevesebb vegyszeres kezelést is igényel – avatott be a szakmai részletekbe a Mezőmag Kft. vezetője.
Van intenzív, félintenzív és extenzív fajtái. Ez utóbbiak inkább állati takarmányozásra használatosak, az előbbiek pedig a humán célú felhasználásra. Két komoly cég van, ami a humán célra termelt tritikáléval foglalkozik, a kisvárdai illetőségű Kruppa Mag Kft., ill. a szegedi Gabonakutató Kft.
– A tritikále tulajdonképpen egy olyan aránylag új növényfaj, ami egyesíti magában a búza és a rozs kedvező tulajdonságait, de olyan új tulajdonságokat is hordoz, ami egyik szülőfajra sem jellemző. Sokan azt hiszik, hogy étkezési búza és rozs, de nem, mert ebben benne vannak a durumbúza tulajdonságai is. Kimondottan a mi fajtánk, a Hungaro tritikále, vagy ahogy forgalmazzuk, Hungaro durumrozs az étkezési búzából, a durumbúzából és a rozsból is kedvező tulajdonságokat egyesít magában, illetve olyan új tulajdonságai is vannak, mint a speciálisan finom íze. Egy kicsit hasonlít a búzához, egy kicsit a rozshoz is, de mégis más – magyarázta a hasonlóságokat és a különbségeket dr. Kruppa József.
A konkrét beltartalmi peremétereket táplálkozás-élettani szempontból tekintve a rosttartalma kétszerese, két és félszerese a búzából készül fehér liszt rosttartalmához képest. Ásványi anyagokban, káliumban, kalciumban, magnéziumban és cinkben gazdagabb. Magasabb a vitamintartalma is, például a B1, B2 és E vitaminból mintegy kétszeresét tartalmazza a búzánál. Ami még nagyon fontos a mai fitneszvilágban, hogy a szénhidrát tartalma 10 százalékkal alacsonyabb, mint a búzalisztből készült élelmiszereké és a durumrozs lisztjével helyettesíthető minden esetben a búzaliszt.
A tritikále úgy terjedt el mint takarmánygabona, aminek ráadásul nem csak a szemtermést használják föl, hanem a zöld növényt is a szarvasmarhák tömegtakarmányának dúsítására a kukorica siló mellé. A mostanában nemesített, emberi táplálkozásra alkalmas tritikáléban magasabb a sikértatalom, jobb sikérterülés, jó esésszám, ami kell ahhoz, hogy a lisztjéből jó élelmiszerek, pékáruk állíthatók elő. Tritikále néven meg nem ismerték, vagy ha ismerték, előítélettel viseltettek iránta. Ezt próbálják feloldani a manapság nemesített fajtáknál, és adtak neki egy magyar nevet. A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. vezetőjével, Bóna Lajossal hosszú időn keresztül tárgyaltak róla, hogy mi lenne az a jó magyar név, amit a humán táplálkozásra alkalmas tritikálét be tudnák a piacra vezetni. Így abban maradtak, hogy a kisvárdai fajtájuknak, a Hungaro tritikálénak a durumrozs, a szegediek pedig a rozsbúza nevet adják.
A csel sikerült, így már a malomipar, a pékek és a fogyasztók is elkezdtek érdeklődni a növényből készült termékek iránt. Bekerült a közétkeztetésbe is, és érdekes módon az óvodások is szeretik még a teljes kiőrlésű lisztből készülteket is, ami nem volt jellemző a búza esetében.
Nagyon fontos, hogy a tritikále ellenállóbb, ezért környezetkímélőbben, alacsonyabb vegyszerhasználattal, kevesebb műtrágyával termeszthető, mint a búza vagy a többi gabonaféle. A rovarölő szerek nagy részét is el lehet hagyni, mert nem szereti a vetésfehérítő sem, így kisebb a szermaradványokból adódód kockázat veszélye is, árulta el dr. Kruppa József.
A nap folyamán az érdeklődők előadásokat hallgathattak a témában, majd a Mezőmag Kft. területén fajtabemutatót és agrotechnikai kísérlet tekinthettek meg.