A 23. Szarvasi Szilvanapok az eredeti menetrend szerint tavaly volt esedékes, de a pandémia felülírta a normális élet rendjét, így az a koronavírus miatt elmaradt. Az év elején rengeteg életben levő korlátozás és bizonytalansági tényező mellett kezdték el szervezni a szeptemberi rendezvénysorozatot bízva abban, hogy őszre kiszabadulunk.

Nem lehetett tudni, mi lesz szeptemberben, ezért nagyobb területre húzták szét a háromnapos rendezvényt, ami alatt a tematikus udvarokkal együtt 70 körülire becsüli a produkciók számát a Cervinus Teátrum vezetője, Csasztvan András. Vele beszélgettünk a Szilvanapokat követő utómunkálatok közben.

Az előző évekhez képest változott a Szilvanapok területe. Milyen visszajelzések érkeztek ezzel kapcsolatban?

A Kossuth utcáról a Szent István parkba került az egyik nagy sátor, így a Kossuth utca ismét sétálóutcává vált. Volt ez már így korábban. Ezzel 150-200 méterrel megnövekedett a fesztivál sétálóutcáinak a fesztávja, így lényegesen nagyobb területen oszolhatott el az érdeklődők tömege. Miután nem alkalmaztunk beléptetőkapukat, a tömegre vonatkozó kérdésünkre csak becslésekbe merek bocsátkozni.

Jó idő volt, családok, gyermekek, szülők, nagyszülők sétáltak kint. Számtalan Szarvasról elszármazott találkozik ilyenkor a Szilvanapokon. Meg merem kockáztatni, hogy a vendégek fele nem szarvasi volt. Becslésem alapján azt merem mondani, hogy voltak annyian, mint korábban bármikor. Tizenkétezer fő egészen biztosan megfordult a két és fél nap alatt, de lehet, hogy elértük a 14-15 ezret is”, jelentette ki. Ezt a személyes tapasztalataira, a fesztivál területén szolgálatot teljesítő munkatársai, illetve a vásározóktól érkező visszajelzésekre alapozza. Utóbbiak konkrét mérőszámait a kasszájukban jelentkező forintok jelentették, és nem bánták meg, hogy eljöttek standjaikkal.

Arról, hogy a látogatók se bánják meg, hogy eljöttek, az Anna and the Barbies, Deák Bill Gyula, a Dos Diavolos, azaz Ganxsta Zolee & Takács Vilkó, a Balkan Fanatik és még sok fellépő, köztük szarvasiak gondoskodtak. A jövőre nézve milyen tanulságokkal szolgált ez a két-három nap?

Hosszú távon számolnunk kell azzal, hogyha a Kacsa-tó környékének fejlesztése megvalósul, a sétány és a Szent István park lesz az a kapocs, ami az embereket átvezeti az egyik térből a másikba. Ott is lesz egy fedett színpad, ami több városi eseményt is ki tud majd szolgálni úgy, hogy nem kell egy infrastruktúrát újra és újra felépíteni. Azt tudni kell, hogy ezek nagyon komoly pénzekbe kerülnek, és az árak nem lefele mentek a pandémia miatt. Ha kap egy stabil térburkolatot, akkor eső estén sem fogunk dagonyázni.

Ha ez megvalósul, várható, hogy több ismert előadót láthatunk a Szarvasi Szilvanapokon?

A rendelkezésünkre álló költségvetés nem teszi lehetővé, hogy három-négy, esetleg öt másfél-kétmilliós koncertet vásároljunk. Ráadásul a pandémia miatt drasztikus ugrás állt be ezeknek az árában. Ennyiért már nem kapunk csúcselőadót. A hozzánk érkező közönség visszajelzései alapján azt tapasztaljuk, hogy ők inkább ezt az egésznapos sétálást, nézelődést, fesztiválsátorok alatt vagy a tematikus udvarokban történő leülést, beszélgetést részesítik előnyben.

Ez a szerkezete a Szilvanapoknak néhány évig még tartható. Hogy aztán mi lesz? – hagyta nyitva a kérdést beszélgetésünk végén Csasztvan András.