Newjság
Békésszentandrás neve összefonódott a minőségi kézi csomózású szőnyegekkel. A szőnyegszövők napja alkalmából a Békéssy János Helytörténeti Egyesület szervezett megemlékezést, ahol Hévizi Róbert elnök idézte fel a viszontagságos, mégis sikerekkel teli évszázad legfontosabb mérföldköveit.
A békésszentandrási szőnyegszövés története nem egy sima sikertörténet, hanem az újrakezdések és a rendkívüli emberi akarat históriája. Ahogy Hévizi Róbert fogalmazott: „Egy olyan történetről van szó, ami hírnevet, világhírnevet szerzett a településnek.”
A kezdetek: Székelyudvarhelytől a Katolikus Körig
A szőnyegszövés 1919-ben, az első világháború utáni nehéz években honosodott meg Békésszentandráson. A technológiát Farkas Jánosné hozta el Erdélyből, aki a helyi lányoknak tanította meg a mesterség csínját-bínját. Az első műhely az egykori Katolikus Kör épületében működött, ahol hamarosan iparszerű termelés vette kezdetét.
A Bagi-testvérek és a Keleti Szőnyegipar
A fejlődés következő nagy alakja Bagi Lajos volt, aki 1923-ban alapította meg a Békésszentandrási Keleti Szőnyegipar Részvénytársaságot. Bagi nem sajnálta a tőkét: családi birtokait eladva 5 milliárd koronát fektetett be a Körös-parti ikonikus gyárépület felépítésébe.
Bár a vállalkozás az 1920-as évek közepén gazdasági nehézségekkel küzdött, egy minisztériumi megállapodás és a közhivatalnokoknak kínált 12 havi részletfizetési lehetőség átsegítette a gyárat a holtponton. Ekkor indult el a helyi háziipari iskola is, amely biztosította a szakmai utánpótlást.
Dr. Tóth Pál és a 30-as évek fellendülése
A nagy gazdasági világválság után Dr. Tóth Pál országgyűlési képviselő közbenjárásának köszönhetően indult újra a termelés. A 30-as évek közepére Békésszentandrás igazi szőnyegközponttá vált: megjelent a Gasser gyár és a Horváth-szőnyeg is. A termékek minősége világszerte elismertté tette a települést.
Háború, konzervgyár-tervek és a szövetkezeti korszak
A második világháború alatt a termelést be kellett szüntetni, a felszerelést pedig a pincékbe falazva mentették meg az utókornak. A háború utáni zavaros években még az is felmerült, hogy konzervgyárrá alakítják a szőnyeggyár épületét, de a helyiek éberségének köszönhetően ez nem valósult meg.
A modern korszak meghatározó dátuma 1951. május 16., amikor 24 fővel megalakult a Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet Szabados György vezetésével. Ez a szervezet később több mint 1200 embernek adott munkát, és évtizedeken át meghatározta a falu gazdasági életét.
Örökség a Parlamentben
A békésszentandrási szőnyegek ma is megtalálhatóak a legfontosabb középületekben, köztük az Országház társalgójában is. A helyiek büszkén vallják, hogy bár a történelem sokszor próbára tette a gyárat, a szentandrási szőnyegszövők tudása és kitartása örök értéket teremtett.
Fotó: Balla Ferenc
