Rövid lefolyású, súlyos betegség következtében, életének 87. évében elhunyt Nyári Mihály, Miska bácsi.
Színes egyéniség volt, aki több mint hét évtizedet töltött el a sport világában. Bár munkássága Szarvashoz kötötte, a sport révén megye- és országszerte ismert személyiség volt, akit sokan tiszteltek és becsültek.
Miska bácsi 1940. szeptember 28-án született Békésszentandráson. Általános és középiskolai éveit Szarvason töltötte, az érettségit követően a Testnevelési Főiskolán szerzett diplomát. A civil életben 1959 és 1973, majd 1991 és 1997 között az OTP szarvasi fiókjának tisztviselőjeként dolgozott, a köztes időszakban Szarvas Városi Tanácsának sportfelügyelője volt.
A sport különösen közel állt a szívéhez. 1959 és 1971 között a Szarvasi Spartacus SC-ben kézilabdázott, majd letette a játékvezetői vizsgát. Pályafutása során több mint ezer mérkőzést vezetett, 1984 és 1995 között az NB I-ben is működött. A Békés Megyei Kézilabda Szövetség munkáját 1985-től elnökségi tagként, 1988 és 1993 között elnökhelyettesként segítette. Sportújságíróként is krónikása volt a helyi eseményeknek, és társszerzője a szarvasi kézilabdázás történetét feldolgozó könyvnek. Emellett atlétika- és labdarúgó-versenybírói, illetve -játékvezetői képesítéssel is rendelkezett.
A sporttól napjainkig sem szakadt el. Lelkes résztvevője volt a helyi sportrendezvényeknek, több évtizedes tapasztalatával pedig segítette és szervezte a szarvasi diáksport eseményeit.
Míg szombatjai a lelátóhoz és a kézilabda mérkőzésekhez, vasárnapjai az egyházi közösséghez kötötték. Tizenegy éven keresztül presbiterként szolgált a Szarvas-Újtemplomi Evangélikus Egyházközségben, a gyülekezet számvevőszékének elnöke volt, később tiszteletbeli presbiterként maradt a közösség megbecsült tagja. Szolgálatát 2021-ben a Déli Evangélikus Egyházkerület Hűségéremmel ismerte el.
Színes egyéniségét jelzi, hogy más közösségekben is tevékenyen jelen volt. A kertbarátok között is rendszeresen feltűnt a városi rendezvényeken.

Szarvas város vezetése sem feledkezett meg munkásságáról. Hetven, sportban töltött év után 2025 decemberében hivatalosan is visszavonult. A december 18-i testületi ülésen Hodálik Pál polgármester a képviselő-testület oklevelével köszönte meg a közösségi és versenysport működtetéséhez nyújtott sokoldalú hozzájárulását. Miska bácsi akkor sem magáról beszélt: az elismerést megosztotta mindazokkal a sportolókkal, testnevelőkkel, edzőkkel és szervezőkkel, akik mellette dolgoztak, hiszen – ahogy mondta – egyedül az ember ezt nem tudja csinálni. Köszönetet mondott családjának és feleségének is, búcsúszavait pedig így zárta: „Hajrá, Szarvas!” 2026-ban Szarvas Város Napján „Szarvas Városért” kitüntetésben részesült a városi közösségi és sportéletben végzett munkájáért.
Ha egyetlen szóval kellene jellemezni az életét, az talán a hűség volna: hűség a városához, a sporthoz, a hitéhez és azokhoz az emberekhez, akikkel együtt dolgozott. Nemcsak munkájával és eredményeivel hagyott nyomot, hanem azzal az emberi jelenléttel is, amely annyi közösség számára tette őt ismerőssé és szerethetővé. Hiányozni fog a sportpályák mellől, a rendezvényekről, a templomi padsorokból, és mindazoknak, akik az évtizedek során személyesen is megismerték.
Vele egy korszak is lezárul. Olyan ember távozott, aki hét évtizeden át szinte elválaszthatatlan része volt Szarvas sport- és közösségi életének. Emlékét sokan őrzik majd, és sok helyen fogják érezni a hiányát.
Özvegye és két gyermeke gyászolja.
Nyugodj békében, Miska bácsi!

